A Sinobusz elfogyott, biztosítóberendezés nem is volt
Vajdasági Usgyimérgezés 2. rész
Az éjjeli buli miatt nem éppen kipihenten kászálódtunk ki az ágyból, hogy a 7:20-as kikindai indulást elérjük. A szabadkai állomásépület még magán viseli a Jugoszláv Vasutak szárnyaskerekét a vörös csillaggal. De talán jugoszláv örökség az a nyelvi kettősség is, hogy a vonatjegy cirill betűkkel szedett formanyomtatványát a számítógép már latin betűkkel tölti ki. De nemcsak itt, hanem máshol is furcsán keveredik a két írásrendszer. Az állomások többségén mindkétféleképpen ki van írva az állomásnév, a magyar nyelvű táblák viszont nem jellemzőek. Az első vágányon két Usgyi állt, az egyik Szabadka, a másik Kikinda felé indult, pár perc késéssel - mivel egy befelé jövő tehervonatot kellett megvárni. De annak beérkezése után két percen belül már indultunk is. Zenta, Kikinda és Nagybecskerek környékén mindig is a Sinobuszok voltak a meghatározó járgányok, de mára már sajnos csak az orosz vonatok járnak. Most végre vonatról is láthattuk a tegnap autóval bejárt vonalat. Az állomások nagy része messze esik a településtől, érdemi forgalom talán csak Völgyesen (Doline) és Oromban van. Zentáig (Senta) a vonalat felújították, vadonatúj 60 kg/fm-es sínekből álló, betonaljas pálya épült. Zentán a vonatoknak irányt kell váltania. Erre a menetrend negyed órát hagy, de mi most tíz perc alatt abszolváltuk, és még néhány fénykép is belefért.
2. nap: Indulás
Irányváltás Zentán
Itt csatlakozott hozzánk Dalibor is. Az irányváltásra azért van szükség, mert nem a mai Szabadka-Kikinda volt eredetileg a főirány, hanem a Horgos-Zenta-Óbecse-Újvidék vonal, mely ma már sajnos nem működik. A Zenta és Csóka közötti, a Tiszát keresztező vonalszakasz már csak Trianon után épült meg, hogy a Tiszán túli - bánáti - területek vasútja ne legyen teljesen elvágva Szerbia többi részétől. A tehervonatoknak nem kell betérniük az állomásra, mert az 1960-as években deltavágány is épült. A vasúti vágányokat a már meglévő közúti Tisza-hídra fektették le. Ma is közös hidat használ a két közlekedési ág, de már el vannak választva a sínek az országúttól.
Csókán (Čoka) csatlakozunk az “eredeti” Szeged-Karlova vasúthoz, melynek határ felé vezető ága Törökkanizsáig (Novi Kneževac) maradt meg, de már az sem járható. Itt voltak az országban a legtovább üzemben a Banovits-féle gúlás villamos védőjelzők, míg az egyik fel nem gyulladt. Azóta csak egyszerű jelzőtáblák fedezik az állomást. Mindezek ellenére itt - és a szomszédos Padén (Padej) is - hétköznap délelőttönként van forgalmi szolgálat, aminek fő feladata a sorompó kezelés, esetenként tehervonati keresztek lebonyolítása. Egy látszólag nem működő bejárati jelző mellett elhaladva értük el Karlova (Banatsko Miloševo) állomását, ahol a betervezett negyed óra helyett szintén csak kb. 10 perc volt irányváltásra. Ez alatt is sikerült bejutni a forgalmi irodába, ahol igen komoly meglepetés ért minket: a bejárati jelzőket működtető jelzőberendezésnek semmilyen függése nincs a váltók állásával: a váltókulcsok egy - az állomás helyszínrajzát ábrázoló - fali táblán vannak elhelyezve, az iroda és az őrhelyek között jelzőblokkos berendezés létesít kapcsolatot. Ez így volt a magyar vasutakon is, de már a 60-as, 70-es években kiegészítették a jelzőberendezést egy kulcsazonosító szekrénnyel, így megoldva a váltók és jelzők közti szerkezeti függést.
Karlova/Banatsko Milosevo
Humán biztber
Az irányváltás után továbbindultunk Nagykikindára (Kikinda). Útközben elhaladtunk az MSK ecetsavgyár mellett, melynek szerelvényeit Magyarországon is gyakran lehet látni. Ennek saját iparvágánya is van a vonallal párhuzamosan. Másik oldalon hatalmas bányagödrök szolgálják a helyi tetőcserépgyárat. A szakaszon egy működő teljes sorompós átjáró mellett három, egykor fedezőjelzővel és fénysorompóval ellátott közúti átjáró található - ma már egyik sem működik, a jelzők berendezéseit ellopták, az átjáróknál meg kell állnia a vonatnak - bár a vonal itt kilométereken át Kikinda szélén vezet, a megállásokat az utasok nem használhatják ki, mindenkinek a város másik végén lévő állomásig kell utaznia, ahonnan sokat kell sétálni a városközpontig. Kikinda bejárati jelzője sem működik, a mozdonyvezető mobiltelefonon kér engedélyt a behaladásra. Kikinda egykor a Budapest-Temesvár fővonal fontos állomása volt, három mellékvonal is kiágazott itt. Ma már csak Karlova felé van személyforgalom, Temesvár felé tehervonatok még járnak, a fővonal északi része Oroszlámosig még megvan, de már nem járható. A Lovrin és Nyerő felé vezető két mellékvonal Romániához került szakaszait a CFR összekötötte, és a mai napig használatban van - de Kikindát már nem érinti.
Kikinda
Itt volt két óránk körülnézni a városban, melyet az állomással szemközt kapható finom, frissen sült burekkel kezdtünk - ne feledjetek ivójoghurtot is kérni hozzá! A főtéren éppen nagy ünnepség volt, szoboravatással, a szerb trónörökös jelenlétében! Lassan eljött a továbbindulás ideje, így visszasiettünk az állomásra, hogy elérjük a Nagybecskerek (Zrenjanin) felé induló motorvonatot. Utunkat végtelen napraforgó- és kukoricatáblák szegélyezték. Errefelé nem volt szokás erdősíteni az Alföldet… Távolban felsejlett az aracsi Pusztatemplom sziluettje is. Az állomásépületek errefelé jellegzetes, földszintes típusterv szerint épültek. Némelyikben van még szolgálat is, az épületek mellett pedig a pályamunkások pályakocsijai állnak. Elemér (Elemir) előtt hatalmas üzem, valami gáztározó lehet, vagy talán a kikindai MSK egy másik egysége… Lassan beértünk Becskerekre, de előtte még áthaladtunk a már csak roncstárolásra használt régi állomáson. Ma már csak a Béga-parti állomást használják - bár vasútüzemi szempontból ez a két állomás összetartozik. Itt is körülnézhettünk a forgalmi irodában, és itt sincs komolyabb biztosítóberendezés, csak a jelzőblokk. Itt amúgy sem lett volna sok időnk, de a késés miatt csak kb. 25 percünk volt körülnézni, így nagyon sok mindent nem láttunk az állomásból, pedig van fűtőháza is! Jelenleg Becskerekre is csak a kikindai vonatok járnak, mert az Újvidék és Pancsova felé vezető vonalakat a terelt tehervonatok használják, a verseci vonalat pedig felhagyták.
Nagybecskerek/Zrenjanin
Becskerek forgalmi iroda       Becskerek forgalmi iroda
Karlován volt 50 percünk megnézni a két őrhelyet. Külön érdekesség, hogy a sorompók nem tekerős, hanem kihajtható kialakításúak, mintha csak valami telepkapuk lennének. A korábban nem működőnek gondolt jelzőről kiderült, hogy kezelve van, bár, a két állapota között nem láttunk különbséget. Készültek képek a Zenta felől visszaérkező vonatról, majd mi is felpattantunk az orosz csodára. Kikindára visszaérve megpróbálkoztunk bejutni az irodába, de nem akarták megmutatni nekünk a nem működő berendezést. Sebaj, találtunk érdekesebb programot! Például a kis fűtőházat, ahol az üzemanyagkút még üzemel, de a többi része inkább csak roncstárolóként működik. Itt bent azért még lehetett muzeális sínekkel találkozni, például egy 1909-ben gyártott váltóval. Az állomás csonka végén lévő őrház előtt még áll az egykori szegedi fővonal bejárati jelzőihez tartozó ősrégi állítóbak, de a vágány már elveszik a bokrok alatt… Visszafelé újabb tíz perc adódott Karlova forgalmi irodájának és állomásépületének körbefotózására.
Megérkezik, aztán futás, mert irány Kikinda
Kikinda dögsor
A zentai állomáson igencsak érdekes berendezés működik: egy belga cég gyártotta Belga-Kongóba, de ott közben kitört a háború, és meghiúsult a vasútépítés. Az elkészült két berendezést a jugoszláv vasút vette meg, és telepítette Zenta és Gombos állomásokra. Az országban irányjelzési rendszer működik, ennek legjellegzetesebb eleme az elágazóállomások kijárati jelzőin látható lámpasoros indikátor, mely azt mutatja, hogy melyik vonalra fog kijárni a vonat. A jelfogós berendezés ellenére mégis van az állomáson bakter is, akinek a feladata a fénysorompó kapcsolgatása. Dalibor megmutatta nekünk a már nem működő pályamesteri szakasz irodáját, és a volt fűtőházban álló motoros pályakocsikat is. Szerbiában még lehetséges a pályakocsik vonatszám nélküli közlekedése is, így a pályamunkások gyakran járnak ezekkel ki a vonalra. Szerettünk volna bemenni a városközpontba is, de Dalibor nem autóval jött ki reggel az állomásra, gyalog meg messze volt, így a forgalmi irodában múlattuk az időt. Az állomáson sem pénztár, sem váróterem nem működik, és a peronon sincsenek padok - így kissé kényelmetlen várni a vonatot. De rövidesen ide fog költözni az autóbusz-állomás is, és ehhez kapcsolódóan tervezik váróterem kialakítását is. Az utolsó vonattal visszatértünk Szabadkára, és megpróbáltunk aludni az utcában zajló “Fergeteg Party” ellenére is.
Zenta

A túrán készült képek >>EZEN A LINKEN<< tekinthetőek meg. 

A bejegyzés trackback címe:

https://siofok35.blog.hu/api/trackback/id/tr7516755894

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Egy vasútmániás esete a töri szakkal

Siófok helyett egy ideje Vácon élek, és a töri szakot is már régen elvégeztem. De vasúti kalandjaim folytatódnak! Útra fel!

Friss topikok

  • fizolt: @Albu: Daruvár tudtommal üzemel, Szirács tudtommal megvan, de nincs személyzet, nem kezelik. Sze... (2023.05.14. 12:45) Ismerkedés a horvát vasúttal
  • JasonX2: nevtelenutazo.blog.hu/2014/09/22/2014_08_31_20_eves_jubileumi_2_resz_a_kaosz_szive_helyett_a_107-e... (2018.03.30. 07:29) Kétnapos keleti elveszővágány-túra (Fedőnév: Ojjektum túra)
  • siófoki35: Állítólag a Fortepan és a Portraitpan emulzió nem különbözik, csak az antihalo réteg matt. (2014.07.27. 22:26) Négyzetesen a világ
  • delejezoe: Te lehetsz az egyetlen, aki egy gép ismertetőjénél kihagyja az objektív gyújtótávolságát. :) (2014.07.15. 21:18) SMENA-8M, a retró fényképező
  • nevetnijo: Szerintem is nagyon jó kezdeményezés. Ha csak tehetem elmegyek, és én is fotózgatok. (2013.04.30. 15:41) Budapest100

Linkblog

süti beállítások módosítása