2009. dec. 12. Ülök a sötétben a 142-es vonal utolsó Bz-jén. Sehol senki, az állomások sötétek, a motorkocsiban pár vasutas sörözik. Így búcsúzott el a vasút itt. De ugyanígy eszembe jut az utazás a reménytelenségbe vesző 117-es vonalon, vagy épp a csengeri dugig telt vonat a bezárás előtt egy héttel... vagy menjünk vissz kicsit korábbra? 2007 februárjában negy utat tettem a Tatabánya-Pápa-Csorna vonalon, s nem gondoltam, hogy valaha is beleírhatom az Elvirába Szany-Rábaszentandrás nevét...
...s most... jöttek a hírek... s egyszer csak az Elvira is kiadta a "Sza..." keresésre Szany-Rábaszentandrást, lefestették a padokat Tárkány-Csépen, új menetrendtartót tettek ki Csémpusztára, új táblát Egyed-Rábacsanakra. És jött a gőzös Pestről Fehérvárra, hogy onnan Komáromba repítse az ünneplő tömeget. És másnap jött a bézé, s újra megállt Pusztakettősön, Rábahídon, Úrihegyen és Moha-Rakodón. Igaz, még csak napi 2-3 vonatpár van, ami az egykori Nyíregyháza-Nyíradony vonalra emlékeztet, de az ígéretek szerint lesz több is. Mint ahogy újranyíló vonal is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.