A képen egy budapesti trolibusz látható, üzemben. Már vagy harminc éve. Ezeket az öreg, ZIU-9 típusú járgányokat még valamikor a hetvenes években szerezte be a BKV. Több mint százhetvenet. Harmincegy ma is közlekedik. Csörög-zörög, meg rázkódik, de iró jól mennek. A budapestinél is rosszabb szovjet utakra tervezett elpusztíthatatlan laprugós futómű kényelmetlenségét eszméletlenül jól rugózó fekete bőrülések próbálják kompenzálni. A menetvezérlésben sem sok mikroprocesszor van, jóféle mechanikus kontaktorszekrény csörömpöl benne. Leszállásjelző az ajtó felett, a kisebbeknek meg a vezetőfülke hátulján. Menetdinamikája az hihetetlen, akkora rántással indul el, hogy aki állva kíván utazni az is leül... max a padlóra. Éljen soká az elpusztíthatatlan orosz csoda-szar-vas /(c) Hamster/! Kíváncsi vagyok, vajon a Solarisok bírják-e harminc évig... :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
