Egy vasútmániás esete a töri szakkal

2009. március 28-29.

Ülök a nagy zöld buszban, egyedül. Még soha nem buszoztam ilyen sokat
az osztálykirándulásokon kívül. Elhagyjuk Veszprémet, már
Gyulafirátótot is. Felhívom Gyurit. A többiek is jó kedvvel köszönnek
a telefonba.  Köh-köh. Még van bennem egy kicsi a betegségből.  Egy
hetet ki is hagytam az egyetemből… Na de irány Kapuvár, ahol minket
Kata vár! Még egy győri átszállás, a buszon Zolit várom Ági infója
alapján, de nem jött…(beteg volt)

Kapuváron a buszról leszállva megakadt a szemem pár ismerős arcon…
vagy tízen… kijöttek elém, olyan jó! Hamarosan megismerkedtünk a
kapuvári várkapuval, PUFF-oztunk egyet, majd elmentünk Katáékhoz. Itt
Kata és nővére, Bözsi köszöntött minket. Lepakoltunk, majd EBÉD
következett, darált húsos rakott tészta és brokkolis rakott rizs
képében. Ebéd után filmet volt kedve nézni a társaság egy részének.
Ági bele is kezdett a filmválogatásba. Több száz filmet nézett
át, mindegyikre kimondva a halálos ítéletet „Ez durva” „Csöpögős” vagy
„Rajzfilmet nem nézünk” szavakkal.  Végül a Holiday című filmre esett
a választás (amit IGEN a jelenlévők ÖSSZESSÉGE fogadott el, csak némi
ráhatással :) ) Fél óra múlva aztán megállapítottuk, hogy ez egy igazi
antiSzóSz-film. :) Amikor arra került sor, hogy ki kellett menni
Julcsiért a buszhoz, el is vállaltam a feladatot Gyurival. …És igen
Julcsi megjött. És rögtön ki is pécézte magának az öreg zongorát,
aminek Misu szerint hamis hangja volt, szerintem meg gyönyörű. Szóval
játszott rajta. Szépen:). Norbi is beérkezett a vonattal. Aztán szép
lassan elindultunk a templomba. Útközben csatlakozott F. Ági is
 a párjával együtt. Szóval így már kiegészülve indultunk
tovább. Mise előtt még párat PUFF-oztunk egyorsan. Aztán elkezdődött a
mise. Katáék dalra fakadtak, sok kicsi ministráns be-aztán meg
–gondolom a helyiek nem kis meglepetésére- Norbi és Misu. Mi alig
bírtuk visszafojtani a nevetést. Jaj, nehogy kihagyjam- azért az atya
is bejött:-) Az énekkar nagyon szépen énekelt, az atya az egyik tétel
alatt befutott a sekrestyébe egy könyvért, rátette a misekönyvre és
latinul folytatta a misét nem kis meglepetésre… Mise után be akartunk
ülni a pizzériába, de lefoglalták a nemdohányzó termet. Így Katáéknál
vacsiztunk. Utána kimentünk a főtérre frizbizni. Találkoztunk az
atyával és három ifihittanossal is, ők is beálltak. Olyan jó volt.
Paczy sikeresen szembelőtte Annát, akinek ezért kevésbé volt sikeres a
frizbifoci... Még utána visszamentünk a házba, először traktort néztünk
sötétben, majd imáztunk. Jó sokat. Még dicsiztünk is. Sőt, amit nem
szoktunk, zongorás dicsi is volt, by Julcsi. Utána elvileg lefekvés,
gyakorlatilag jó sokáig fenn voltunk, aztán úgy fél kettőkor
beájultam, és lefeküdtem a már alvó Misu mellé. És a SzóSz-szal
álmodtam :) Reggel felébredtem fél kilenckor-sehol senki… még aludt
mindenki… azért sikerült felkelni, megreggelizni. Ezután mindenki
csinált, amit akart: Anna és Julcsi zongorázott, Misu fogdoki-horrort
mesélt Zsófinak és nekem, Paczy, Dorina, Andi és Gyuri pedig
néptáncoltak, Ági, Kata és Bözsi a konyhában voltak megtalálhatók.
Közben elkészült az a fenséges ebéd, némi gyümölcsleves és sült
csirkecomb képében. Ebéd alatt arról győzködtük Zsófit, hogy
felesleges hazamennie, de hiába. Hazament. Mi is elkezdtünk
készülődni. Eljött az idő, megjött a busz.

A Nyugatiban elértük a 18.20-as Usgyit és sikeresen már csak a
csuklóban volt hely. Szóval zajos utunk volt. Megettük az útra hozott
sütiket. Egy idős ember orrhangon tanította Misut Gyöngyhajú lányt
gitározni. Nagyon mókás volt, egyesek  hahotában törtek ki. Tök fura
volt negyed nyolckor világosban érkezni a Pázmányra.

Mise következett, Ferenc atyával. Erről részleteket nem írok, csak egy
mondatot: „Főegyházmegyei engedéllyel Mária nővér fog áldoztatni, mert
én a kormánynál is gyengébb lábakon állok”. Utána megettük az
ebédmaradékot  a Lujzában…