Átépítés alatt
2022. februárjában álltak neki a Budapest–Lőkösháza vonal Békéscsaba és a román határ közti szakasza átépítésének. Ez a vonal utolsó egyvágányú szakasza, és három állomás található rajta: a személyforgalom nélküli Szabadkígyós, az elágazóállomás Kétegyháza, és a határállomás Lőkösháza. Mivel az előbbi két állomáson még Siemens–Halske típusú biztosítóberendezés üzemel, fényjelzőkkel, elhatároztuk, hogy odautazunk megnézni őket. A távolság miatt kétnapos túrát terveztünk, de mivel éppen a március 15-i hosszú hétvégén értünk rá mindketten, háromnaposra bővítettük: a középső napra egy aradi kiruccanást iktattunk be. Ebben a beszámolóban azonban csak a magyarországi részeket érintem, partiumi kalandjainkat egy másik részben olvashatjátok.
dscf9346.jpg
A kalandok már Vác és Budapest közt elkezdődtek, ugyanis az előttünk közlekedő vonat lerobbant Dunakeszi után. Emiatt leszállítottak minket is Rákospalota-Újpesten, vonatunk pedig visszament segélyezni a lerobbant szerelvényt. Még szerencse, hogy a közvetlenül utánunk érkező Eurocityt megállították, így nem késtünk annyit, hogy veszélybe kerüljön a csatlakozás.
Zolival a Keletiben találkoztam. A napokban helyezték át ide az ukrajnai háború menekültjeit szállító különvonatokat, de a humanitárius szervezetek munkáját nem tudtuk szemügyre venni, mert sietni kellett a vonatunkhoz. Korábbi emlékeinkkel ellentétben nem fecske Bhv-k, hanem Rába fülkés (Bd) kocsik voltak a vonatban, így kényelmesebben utaztunk – főleg, hogy Szolnokig saját fülkénk volt.
dscf8263.jpg
Érintettük a 120-as vonal elsőként elkészült, Szajol–Mezőtúr (–Gyoma) közti szakaszát is. Amikor elkészült, még csodájára jártunk a Tiszatenyőre épült hipermodern főpályaudvarnak meg a tanyasi kis állomások helyére épített hosszú, térköves peronoknak. Ma már ez a kinézet a jellemző a fővonalainkon. Ami viszont érdekes, hogy az elavult szabványok miatt az első felújított állomások még csak 30 cm magas peronokkal épültek – később vált itthon is általánossá az 55 cm-es peronmagasság.
Mezőtúron közvetlen csatlakozás a mezőhegyesi Bz-re. Szóló motor ment, majdnem teljesen tele volt. Az utasok többsége leszállt Szarvason, de felszálló is akadt. A menetidő laza, több helyen is álltunk 1-2 percet. Néhány megállóban a 120-as vonalból kibontott peronelemekkel javították a komfortot. A puszta kellős közepén fekvő Kisszénáson már nincs szolgálat, az autópálya-építés befejezése, majd a több más vonallal ellentétben itt tényleg ideiglenesnek bizonyult járványügyi menetrend után a forgalmistákat a közeli Csabacsűdre helyezték át. Nagyszénáson sok le- és felszálló. Orosháza-Üveggyár esőbeállója már évek óta kivert üveglapokkal düledezik, nem túl jó cégér ez az amúgy még működő síküveggyárnak. Orosházán négyes kereszt, hosszan állunk, Szeged felől késve érkezett a vonat, addig körbefotótzuk az állomást. Miután megjött a szegedi Csörgős-fecskés vonat, felpattantunk, utas alig. Na de át lettünk verve, mert a következő megállóban, Orosháza felsőn elég sokan szálltak fel.
dscf8281.jpg
Mezőhegyes hatalmas állomásán néhány Bz álldogál. Valaha hatalmas kisvasúti hálózat központja volt itt, ma már a Bz-k fűtőháza és a cukorgyár is romokban áll. A kisvasútnak nyoma sincs. A jó 10 éve felújított tetőszerkezetű állomásépület faragványai megint kissé kopottasak lettek. Volt egy bő félóránk, addig megnéztük a különleges, három részből (egy közúti és két gyalogos) álló tekerős sorompót. Útközben találtunk egy aprócska fordítókorongot is, talán valami Pft. járgányokhoz használták. Aztán felpattantunk a békéscsabai Bz pótkocsijának végébe, hogy onnan vegyük szemügyre az egykori Arad-Csanádi Egyesített Vasút (ACSEV) vonalát. Ezen a szakaszon Mellékvonali Rádiós Forgalomirányítás (MERÁFI) üzemel, vagyis az állomásokon nincs szolgálat, a vonatkeresztek rugós váltókkal vannak megoldva. De most pont úgy adja ki a menetrend, hogy a szolgálat nélküli állomásokon nem kereszteznek az alapütem vonatai. Az állomások nagyon hosszúak, látszik, hogy nem Bz-kre lettek tervezve. Utas azért akad bőven. Kétegyházán megdöbbentünk, hogy az állomás vágányainak nagy részét már felszedték. Leszálltunk keresztet fotózni, a forgalmista belénk kötött, hogy azt nem lehet, de Zoli felmutatta az engedélyt, és máris sokkal engedékenyebb lett – de mi már mentünk is tovább a szabadkígyósi busszal.
dscf8346.jpg
Szabadkígyóson már nem áll meg menetrend szerint egy vonat sem, ezért kellett busszal mennünk. Az átépítéssel nem szűnik meg teljesen, továbbra is lesznek mellékvágányok is, sőt a régi MÁV fővonali szabványú épületet is felújítják! Itt vártak minket, mert a kétegyházi forgalmász szólt nekik. Kedves volt a forgalmista, de sokat nem tudtunk időzni az irodában, mert a tornyokat is be akartuk járni. Itt is folyt a munka előkészítése, de inkább csak hozzájáró utak építése és földmérés – bár a mérnök azt mondta, hogy a rakodóvágánynak már nem sok van hátra. A tornyok is nagyon szép, régi épületek. A téglákon régi bakterek hagyták kézjegyüket. Belül is még megvannak a régi SH-berendezések. Kicsit kevés az emeltyű rajtuk, még az alakjelzők emeltyűinek a helye is megvan. A békéscsabai végen tekerős sorompó is üzemel, melynek hajtókarja a berendezés végén van, és kallantyús függésben van a jelzőkkel. Mivel elég forgalmas utat keresztez, kiegészítő villogót is telepítettek, melynek külön kapcsolótáblája van az őrhelyen. Összességében, bár Kétegyháza és Szabadkígyós állomások távkezeltek lesznek az átépítés után, nem lesz sokkal kevesebb forgalmistára szükség. Aki már nyugdíj előtt áll, azt néhány évvel hamarabb elengedik, a baktereket áthelyezik vagy átképzik, így nem lesz munkaerő-fölösleg sem. Közben visszaértünk az irodához, ahová megérkezett a leváltó forgalmista, és mi is elhagytuk az állomást Békéscsaba irányában, ahol már várt minket a szállásunk.
dscf8379.jpg
dscf8420.jpg
dscf8453.jpg
dscf8565.jpg
dscf8529.jpg
Túránk harmadik napján folytattuk az állomásnézéseket. A reggeli zaránd IC-vel mentünk le Lőkösházára. A vonal mentén is folynak már a munkálatok: Szabadkígyós környékén még csak bozótirtás és hozzájáró földutak kialakítása zajlik, de Kétegyháza felé már több helyen készül az alépítmény, és számos új, rozsdamentes felsővezetéki oszlop is áll már. A térközbiztosító berendezések dobozai néhol már eleve elég messze települtek a vágánytól, talán már akkor is készültek a kétvágányúsításra. Kétegyháza alatt viszont ezeket is át kellett helyezni. Lőkösházán a forgalmista eleinte bizonytalanul méregetett minket, de az engedély megtekintése és némi telefonálgatás után szívesen megmutatott és elmesélt minden érdekességet. Sőt, egy idő után – hiába volt ünnepnap – az állomásfőnök is megjelent, aki szintén nagyon kedves volt velünk. Itt egy rendelkező és egy külsős forgalmista teljesít szolgálatot, de aznap egy gyakornok is velük volt. Személypénztár is működik. A forgalmi iroda még úgy is szűkös, hogy néhány éve a szomszédos helyiséggel összenyitották. Ugyanis nemcsak a két forgalmista dolgozik itt, hanem rendszeres vendégek a határőrök is, akik folyamatosan egyeztetnek a vasutasokkal a határellenőrzés lebonyolításával kapcsolatban. A biztosító berendezés Domino 55 típusú, ami önmagában nem nagy szám – de a határállomási jelleg miatt számos érdekességet találhatunk az állomáson. Ezek egyike, hogy míg Kétegyháza felé a szokásos Integra önműködő térközbiztosító berendezés működik, addig Románia felé a kürtösi elektronikus berendezéshez illesztett román utolérés- és ellenmenet-kizáró rendszer. Itt nem kell menetirányt kérni, egyszerűen csak azé a menetirány, aki hamarabb ad kijáratot a másik felé. Mivel a forgalmisták nem feltétlenül beszélik egymás nyelvét (illetve egy furcsa, kevert nyelven beszélnek egymással), az engedélykérés számítógépen keresztül történik, egy űrlapkitöltő rendszer használatával. Ezeket az előre betáplált sablonszövegeket mindenki a saját nyelvén látja. Szintén a határállomási jelleghez köthető az az érdekesség, hogy a felsővezeték az egyes vágányok felett kikapcsolható egy külön kis pult segítségével. Erre természetesen a vonatok átvizsgálásakor van szükség, ugyanis a határőrök a vonatok tetejére is felmásznak. A kiszigetelt szakaszok végén elforduló táblák jelzik, hogy az adott szakaszon áram alatt van-e a vezeték.
dscf9071.jpg
dscf9079.jpg
dscf9086.jpg
dscf9135.jpg
Sok érdekesség volt a forgalmi irodában, az időnk is kevés volt, illetve nem akartuk a határőrök munkáját sem zavarni a mászkálással – így az állomás részletes körbejárása elmaradt.
Egy jó félóra késéssel jött be Bukarest felől a Muntenia, de az Ukrajna felől érkező menekültekkel teli vonat utasainak ellenőrzése hosszabb időt vett igénybe – így, mivel gép, kocsi, személyzet és akarat is volt rá, a belföldi részt külön küldték el, az eredeti menetrendi időben. Mi ezzel most csak egy megállót mentünk, Kétegyházáig.
Kétegyházán előrehaladottak a bontási munkálatok, már csak az első két vágány van bekötve a biztosító berendezésbe. A középső vágányokat már felszedték, a hátsó néhány sínpáron a pályaépítők szerelvényei állnak, de ott is helyszíni állításúra vannak átszerelve a váltók. Az irodában találkoztunk a szabadkígyósi forgalmistával, aki éppen elindult Lőkösházára betanulni a Domino 55 kezelését. Erre azért van szükség, mert az állomás átépítése rövidesen – feltehetően május elején – olyan fázisba lép, hogy a meglévő fényjelzős Siemens–Halske berendezést elbontják, és egy ideiglenes D55-tel helyettesítik. Most még egyelőre megvan az igencsak méretes rendelkezőkészülék, de már csak a meglévő két vágányra lehet tenni a tológombot, a többi rész le van ragasztva. Az 1970-es évek elején megszűnt eleki vonal tológombkészletének is megvan még a helye. Persze ez a vonal sem Elekig vezetett csak, hanem Újszentannáig, de a trianoni országhatár kettévágta. Az ACSEV két vonala találkozott itt, ezért egy kis fűtőházat is építettek. Ez már nincs meg, de egy kiszolgálóépület még felismerhető a jellegzetes faragott díszítéseiről – remélem, túléli az építkezést.
dscf9484.jpg
dscf9340.jpg
img_8301.jpg
dscf9190.jpg
Lőkösháza felőli váltóállító központ igazi toronyszerű építmény, jó magasra kellett felmennünk – onnan jól beláttuk a szétkapott állomást és az eleki vonal további maradványait: a földkúp után is folytatódó síneket, az egykori nyomvonalon álló őrházat. A berendezés itt is nagyobbnak tűnik a szükségesnél: az alakjelzők emeltyűinek is kellett a hely! Persze a meglévő karok nagy része sem mozgat már semmit – azok a nemrégiben felszedett váltókhoz tartoztak. A tekerős sorompó és a berendezés közti függést itt kulccsal oldották meg. Miután megnéztünk mindent fent, lentről is körülfotóztuk az impozáns épületet. A másik torony felé menet megcsodáltuk a víztornyot és a régi kis áruraktárat, valamint egy iparvágányt is.
dscf9384.jpg
img_8180.jpg
dscf9411.jpg
A páros oldali torony kissé alacsonyabb, viszont van mellette egy óvóhely. A bakter sorompószerelésből jött vissza, így nem volt éppen jó kedvében. Gyorsan körbefotóztuk a berendezést, és mentünk is tovább a sorompókhoz. Ezen a végen dupla tekerős sorompó van: a gyalogutat is külön sorompó zárja. Érdekes módon a két sorompó egyetlen tekerőkarral mozgatható. Szabadkígyóshoz hasonlóan itt is vannak kiegészítő vörös jelzőfények. Ha már erre jártunk, a bejárati jelzőt is lefotóztuk, majd visszamentünk az irodába, ahol elbúcsúztunk a kedves forgalmistától.
img_8265.jpg
img_8273.jpg
dscf8360.jpg
Kisvártatva meg is érkezett a Mezőhegyes felől érkező Bz. Most a hátsó peront kerékpárral foglalta le egy utas, így a belső térben kellett elhelyezkednünk. Békéscsabáról eredetileg Orosháza és Szentes irányában akartunk hazamenni, de annyira fáradtak voltunk – illetve Zoli nem érezte jól magát –, hogy inkább a közvetlen Békés IC Rába fülkés kocsiját választottuk. Kicsit rövid volt a vonat így egy hosszú hétvége utolsó délutánjára, de azért elfértünk a fülkében. Némileg elgondolkodtató, hogy lehet-e Intercitynek nevezni egy olyan vonatot, ami Csárdaszálláson és Muronyban is megáll… Az út Pestig eseménymentesen telt, de Kőbánya-felső bejáratán jó húsz percig legelésztünk. Végül annyit késtünk, hogy a szerelvény visszaindulásának idejére értünk csak be a Keletibe, a türelmetlen felszállók miatt alig tudtunk leszállni a vonatról...
img_8361.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://siofok35.blog.hu/api/trackback/id/tr3817935108

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Egy vasútmániás esete a töri szakkal

Siófok helyett egy ideje Vácon élek, és a töri szakot is már régen elvégeztem. De vasúti kalandjaim folytatódnak! Útra fel!

Friss topikok

  • fizolt: @Albu: Daruvár tudtommal üzemel, Szirács tudtommal megvan, de nincs személyzet, nem kezelik. Sze... (2023.05.14. 12:45) Ismerkedés a horvát vasúttal
  • JasonX2: nevtelenutazo.blog.hu/2014/09/22/2014_08_31_20_eves_jubileumi_2_resz_a_kaosz_szive_helyett_a_107-e... (2018.03.30. 07:29) Kétnapos keleti elveszővágány-túra (Fedőnév: Ojjektum túra)
  • siófoki35: Állítólag a Fortepan és a Portraitpan emulzió nem különbözik, csak az antihalo réteg matt. (2014.07.27. 22:26) Négyzetesen a világ
  • delejezoe: Te lehetsz az egyetlen, aki egy gép ismertetőjénél kihagyja az objektív gyújtótávolságát. :) (2014.07.15. 21:18) SMENA-8M, a retró fényképező
  • nevetnijo: Szerintem is nagyon jó kezdeményezés. Ha csak tehetem elmegyek, és én is fotózgatok. (2013.04.30. 15:41) Budapest100

Linkblog

süti beállítások módosítása