Ljubityel-2 fényképező, Fortepan-100 rollfilm, Onlinefoto labor

Anyukám munkahelyének egy eldugott szegletében mosolygott rám ez az öreg fényképező. Mivel csak kallódott (senkinek sem kellett), elhoztam. Otthon sajnos kiderült, hogy rossz a zárja. De szerencsére találtam 990 (!!) forintért egy másikat, aminek tökéletes volt a mechanikája, csak a hátulja volt megrepedve....

A fényes műbőr tokon a jelvény azt hírdeti hogy a Leningrádi Optikai Művekben (LOMO) készült.

A gép a TLR (twin lens reflex, azaz kétlencsés tükörreflexes) fényképezők közé tartozik. Ennek lényege, hogy a felső lencse a keresőképet szolgáltatja, az alsó a filmre fényképez, de a két lencse együtt mozog, így ha a keresőképet élesnek látjuk, a fénykép is éles lesz. Az objektív háromlencsés (triplet), gyújtótávolsága 75 mm, ami kisfilmes gépen kb 40 mm lenne. Fényereje 4,5-től 22-ig állítható fokozatmentesen. Központi zárja 1/15, 1/30, 1/60, 1/125, 1/250 és B időket tud. Vaku csatlakoztatható hozzá, de csak szinkronkábellel. Papucs nincs, így külön állványra kell tenni. Önkioldója is van. A kezelőszervek az objektív körül vannak, sajnos nagyon picik, ezért eléggé nehézkes a gép kezelése. A filmtovábbítás és a zár felhúzása nincs kapcsolatban egymással, így lehet egy kockára többet exponálni.

A kereső lencséje mögött egy tükör van, mely a gép tetején lévő üveglapra vetíti a képet. A keresőkép nem lesz oldalhelyes, azaz a kép jobb oldalát bal oldalt látjuk. Az élesre állítást a keresőüveg középső, matt része és egy, a fedélből kihajtható nagyítólencse segíti.

A gépbe nem a megszokott kisfilm, hanem ún. rollfilm való. Ez 6 cm széles, ezáltal sokkal nagyobb felbontású képet ad. A film itt nem egy zárt kazettában van, hanem egy -általában- fekete papírhátoldalára van felragasztva, majd az egész egy műanyag orsóra felcsavarva. A fényképező típusától függően 8, 12 vagy 16 kép fér egy filmre. A Ljubítyel egy filmre 12 db, 6x6 cm-es méretű, azaz négyzet alakú (!!) képet készít.

A gép hátulja. A kis piros ablak mögött lehet figyelni, a film továbbítását. A papír hátulján fel van tüntetve a képkockák száma, ezt kell figyelni. Mindig a következő számig kell hajtani a filmet a jobb felső sarokban látható tekerőgombbal. Bal oldalon egy fedél látható, ami alá előtétszűrőket lehet tenni. Nekem nincs ilyen, de használtan lehet szerezni.

A gépbe egy 2006-ban lejárt Fortepan-100-as filmet töltöttem. Ez a film a 2007--ben megszűnt váci FORTE gyár terméke. A lejárt filmeket 1-2 blendeértékkel érdemes túlexponálni. A film első részét ISO25-nek, a második részét ISO50-nek fotóztam el. Az első néhány kép felhős időben, a többi napsütés mellett készült. A tesztképeket megnézve egyértelműen az ISO50-re állított, napsütésben készült képek sikerültek a legjobban. A további 2 tekercs filmet már így fogom elhasználni.

A filmet egy budapesti fotósboltban adtam le kidolgozásra, akik az onlinefotó laborjába vitték azt. Hívást és szkennelést kértem, összesen 1400 forint volt. A minőséggel teljesen meg vagyok elégedve, nagyon szép felbontású a szkennelés. A néhány fakóbb kép valószínűleg amiatt van, hogy túlexponáltam a filmet, és hogy a Forte filmek kontrasztja felhős időben nem valami remek.

Érdekes jellegzetessége a gépnek, hogy a kép a sarkok felé sötétedik, ezáltal sajátos hangulatot adva a képnek. Ez persze hibának számít, de sokan szeretik, sokan photoshop-olnak a képeikre ilyen sötétedéseket utólag :) Állítólag szűkebb blendénél jobb a képminőség. 

A tesztképek Piliscsabán és Esztergomban készültek.