Ezúttal az ország két legkisebb Volán társaságát vettem célba. A reggel 7:44-es vonattal mentem be Pestre Klotildligetről. A Pestig tartó szakaszt nem egyedül tettem meg, mert egy évfolyamtársammal találkoztam az állomáson, aki épp virágkötő tanfolyamra tartott. A vonat 2 Desiro-ból állt, és meglepően tele volt. A Nyugatiból trolival mentem át a Keletibe. Itt jegyváltás után találkoztam Istivel, az útitársammal. Innen szóló Flirttel mentünk Hatvanba, mely rendesen tele volt, de már Pécelen egy csomóan leszálltak. Gödöllőn halad az állomásépület felújítása. Hatvanba érve megcsodáltuk a gigantomániás szocreál állomásépületet, majd a buszállomásra siettünk a kerekharaszti járatra. Egy Ikarus 263-as vitte a járatot. Ez igazából egy olyan helyi járat ami átmegy a szomszéd faluba. Persze az a szomszéd falu sokáig Hatvan része volt. Visszaérve megtekintettük a vadi új buszpályaudvart, amit sikerült a két városrész közti üres területre telepíteni, de még csak nem is a vasútállomás mellé. Továbbá a régi 4-5 kocsiállásos végállomás helyett az új egyszerre 20 buszt képes ellátni-az már más kérdés, hogy amikor ott voltunk, egyidőben max. 2 busz volt bent. De tény ami tény, szép lett az új létesítmény.
Innen egy kissé koszos ülésű Ikarus C56-tal átbuszoztunk Gyöngyösre. Nem volt valami ingergazdag út. Közben hadd ejtsek pár szót a szóban forgó Volánokról: A Hatvani Volán az ország legkisebb Volánja, mindössze 13 településnyi területe van. Helyi járatokat Hatvanban és Apcon üzemeltet. Buszait jórészt más Volánoktól, használtan szerzi be. A Mátra Volán némileg nagyobb területű és járműállománya is negyobb és korszesűbb a Hatvani Volánnál. A buszok nem túl szép világoszöld színezésükkel tűnnek ki a mezőnyből. Helyi járatokat Gyöngyösön üzemeltet, ezek közül a 2-es számút próbáltuk ki, melyen egy rendkívül leharcolt Ikaris 415-ös közlekedett. Érdekes, hogy nincs elsőajtós felszállási rend. Jegyet elővételbe is lehet venni, ezek kezelésére 3 lyukasztó is rendelkezésre áll. A jegy nélkül felszállók a sofőrtől vehetnek jegyet, melyet az egy elég sufnituning-kinézetű "BUSYS" jegynyomtatóval készít el. Jó kanyargós amúgy a 2-es járat és elég rossz 
utakon is jár. A buszállomásra visszatérve átsétáltunk a vasútállomásra, hahol megvettük betevő kéregjegyeinket, majd felszálltunk a kétkocsis mini ingára. Ezzel Vámosgyörkig mentünk, ahol a szolnoki "jász" vonat Bz-jére szálltunk át. Ez olyan igazi uncsi alföldi vicinális :) szép takaros állomásokkal. Szolnokon gyors jegyváltás, majd átszállás ceglédi személyre. Cegléden elváltam Istitől, és egyedül folytattam utam a pesti ingán, majd az esztergomi Desiro-n.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
