175 éves a magyar vasút

Ma van 175 éve, hogy ünnepélyesen átadták Magyarország első gőzüzemű vasútját Pest és Vác között. Két korabeli forrást - egy újságtudósítást, és egy jegyzőkönyvbe írt visszaemlékezést - teszek közzé ennek alkalmából.

Lehet, hogy egy kép erről: szabadtériMegérkezik az első vonat Vácra. Háttérben az égő Tabán városrész. Forrás: Kuny Domokos Múzeum

„Elvégre Magyarország évlapjaiba is iktathatjuk egy oly ünnep megülését, milyenről eddig csak olvastunk. A civilisatio legújabb fejleménye Hunnia fővárosának is nyújtá azon élvezetet, melynek majd minden európai főváros már egy idő óta örvend és kikocsikáztatá egy csodaszerű gőzelőfogattal a meghívottak százait, egyszerre, a pamlagok kényes ölén, villámi, azaz vasúti sebességgel, t. i. 50 és néhány perc alatt Vác városába, hová eddig a pestiek csak egyenkint vagy legföllebb párosan, vakító homokfelhőkön keresztül, és a legszilajabb magyar ló sanyarú megizzasztásávali félnapi, gyönyör nélküli és unalomteljes utazással érhettek. – 1846. évi július 15-én délutáni 3 órakor rendkívüli mozgás támadt Pest városában. A nép ezernyi csoportjai a pályaudvar felé nyomultak (...). Alig szemléltük meg a csinos és legnagyobb kényelmességhez alkalmazott, nagyszerű, 58 személyt befogadó vaggonokat, és a legfényesebb dísszel bútorozott udvari kocsit (...) megérkezett a fenséges nádor is főhercegi családjával, mire a meghívottak helyet foglaltak hét oly nagyszerű waggonban, melyekbe könnyen mintegy 350 személy férhetett; azután a virágokkal koszorúzott és zászlókkal díszesített két gőzmozdony „Buda” és „Pest” egyet nyerítének vagyis sivítának és az udvari kocsi hét waggonnal megindult a sokaság bámulatára, mely alig kiabálhatott egyként „éljent” örömében, annyira meg volt a látvány sajátszerű rendkívülisége által lepetve. (...) 25 percnyi utazás után a duna-keszii állomáson megállunk, hol fával a tenderek és vízzel a katlanok láttatnak el, mire ismét elindulunk és Göd mellett elröpülvén, 24 perc után a mozsarak ropogása között Vácon leszálltunk.“
Budapesti Híradó, 1846. júl. 23.
vasuthistoria_17_email.jpgIndulásra kész a különvonat a pesti Indóház előtt.
„Pesttül 4 Magyar mértföldre e’ város közép részéig a’ vaspálya használhatóvá tökéllyesítését, annak ünnepélyes megnyitására e’ folyó évi július 15. napja tűzetett ki; – örömmel e nagy ünnepély napja, mert e’ napon a’ Cs. Királyi főherceg, az ország nádora személyes vezérletével hirdettetend az ünnepély megnyitása, az a’ tekintetbül főleg tett előleges intézkedéseknek tulajdonítható vala az, hogy az ünnepély hellyén olly nagy számú közönség jelent meg: maga a’ városi tanács – tiszti kar ‘s választott polgárság is sietett az ünnepély helyére, üdvöt mondandó a’ nemzet attyának, s köszönetet azoknak, kik napi fáradalmaikat a közügynek szentelék.
A’ jövő titok tellyes fátyola azonban mit rejt, embernek tudni nem adatott, és felette gyakran történék az életben, hogy a legszebb örömöket is véletlen események keserűvé teszik – s egy fordulat, ‘s már minden fáradságok gyümölcse, az elemek által megsemmisítetik, így történe e virágzani kezdett e város egy részével. Mert éppen azon negyed órában, midőn a’ városon kívüli vaspályai indó ház körüli kies téren váratott a’ vendég koszorú ‘s az ünnep megbízottjai – délután fél ötkor a’ rém szava hallatott; a’ nép tömeg elcsendesülve a’ magát mutatott (?) vész helyére tekintett, azon gondolattal lévén, miszerint az emelkedő füst a ’ dunai gőzhajó okozatja légyen. De minden örömet ‘s gondolatot a’ vészt hirdető harangok kongásai meg némítottak, mert a’ város egyik részében, úgy nevezett Tabánban kiütött tűz vész az egész nép tömeget oda siettette, munkás kezekkel ’ vészt elhárítani (...) Midőn a vész közepette a nagy erő megfeszítésével, ‘s az meg nyitott vaspályán érkezett vendégekkel a’ tűz ojtással foglalkozván, jól esett a’ fájdalmas szívnek a vész helyén szemlélni a’ nemes Attyai, Császári Királyi fő Hercegségét ez Ország Fenséges Nádorát. – Szemléltetett komoly férfias arczán a’ nemes részvét, a’ dicső megjelenésén a’ fogott erőt újjabban öszve szedve magok az elemek is engedni látszottak a’ nagy férfinak. (...) A’ közbajon legelőször is a’ Fenséges Herceg mint védangyal lépett fel – ki az ínséget enyhítendő, szép mennyiséget küldött a’ napi élelem megszerzésére. (...)
(Vác Város Levéltára - Püspökvác mezőváros gazdasági tanácsülési jegyzőkönyve.)
vasuthistoria_2.jpg

A vasútvonal helyszínrajzának részlete. Készítette: Charles Zimpel.

A bejegyzés trackback címe:

https://siofok35.blog.hu/api/trackback/id/tr10016628408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Egy vasútmániás esete a töri szakkal

Siófok helyett egy ideje Vácon élek, és a töri szakot is már régen elvégeztem. De vasúti kalandjaim folytatódnak! Útra fel!

Friss topikok

Linkblog

süti beállítások módosítása